Javaslat a VGT intézkedési programjának kiegészítésére
a Balaton kotrásának témakörével
==>nabe_vgt_javaslat.pdf  

 

I. A kotrás a VGT-2 tervezetében

 

A Balaton részvízgyűjtő tervében az állóvizek kotrása háromszor fordul elő.

 

1.  A 109. oldalon:

"A növényzet és hordalék eltávolításának aránya a részvízgyűjtőn viszonylag alacsony volt; 2010 és 2014 között összesen 6 vízfolyás víztest volt kotrással érintett."

A mondat tükrözi, hogy a VGT-1 időszakában nem folyt kotrás a Balatonban.

 

2.  A 200. oldalon, a Jelentős vízgazdálkodási kérdések táblázatában (6.16. táblázat) a kotrás jelentős terhelésként szerepel:

Hajtóerő és terhelés megnevezése Víztest / védett terület típusa A terhelés leírása A hatás leírása Terhelés jelentőségének értékelése
4.1.5 Egyéb, Rekreációs céllal morfológiai beavatkozás vízfolyás, állóvíz Vízfolyások, tavak partjának és a parti növényzónának a módosítása (pl. strand kialakítása, horgászat) kotrás. Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése Jelentős
Balaton, Zala, víztest szinten több vízfolyás

3.  A 258. oldalon a terhelés típusok táblázatában (8.9. táblázat), a 4.1 Vonalvezetés/mederforma/ parti sáv/ morfológiai módosítása kategóriában:

A terhelés kódja és rövid neve (hajtóerő és forrás) Érintett víz kategória A terhelés leírása
4.1.5 Egyéb: Rekreációs céllal állóvizek vízfolyás, állóvíz Vízfolyások, tavak partjának és a parti növényzónának a módosítása (pl. strand kialakítása, horgászat) kotrás.

Összefoglalóan: A kotrás a rekreációs célú állóvizek terheléseként jelenik csak meg a VGT-2 tervezetében. A kotrás, mint korábbi szennyezés káros következményeit ökológiai céllal megszüntető tevékenység nem szerepel a tervezetben.

 

II. Javaslat a VGT-2 kiegészítésére

A Balaton jelenlegi jó vízminőségének néhány év alatt történt helyreállításában a Keszthelyi medence ökológiai célú kotrása fontos beavatkozás volt. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi jó állapot fenntartásában szükség van, vagy a közeljövőben szükség lesz a 2003-ban félbehagyott lepelkotrás folytatására. Feltételezhető, hogy a téma kimaradásának a pénzügyi kilátástalanság az oka. De, amire mindenképpen szükség van, az a Keszthelyi medencében legalább a lepelkotrás ütemezésére vonatkozó kutatások, terepi vizsgálatok mielőbbi megkezdése. E - csekély költségvonzatú - fontos tevékenység a Balaton jó vízminősége hosszú távon történő megőrzésének egyik záloga.

A Balaton ökológiai célú kotrását a VGT-2 intézkedései közé a 8.9. táblázat - jelenleg kihúzott - "2.5 Felhagyott szennyezett területek" kódszámú sorának visszavételével lehetne beépíteni.

A műszaki megoldás koncepciója tanulmányozható a Geosan környezetvédelmi kft. és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. közösen kidolgozott tanulmányában: A balatoni meder rehabilitáció, valamint a természetvédelmi, hulladékgazdálkodási és a talajerő utánpótlási feladatok összekapcsolása.

Javaslatunk alátámasztásaként hivatkozunk Papp Ferenc Zsuzsanna és az algák avagy a Keszthelyi medence vízminőségvédelmi kotrása címmel 2004-ben elhangzott előadására, illetve a helyi véleményeket is tükröző újságcikkekből készült válogatásra.

Balatonföldvár, 2015. augusztus 18.

Összeállította: a NABE vgt munkacsoportja (Hajósy Adrienne, Piliszky Zsuzsa, Szauer Rózsa)