Újságcikkek a Balaton kotrásának problémájáról

 

Tartalom:

    - Megfeneklenek a balatoni hajók? Kotrás nélkül a magyar tenger
         sonline.hu | 2012. április 30.

    - Balatoni Szövetség: szemléletváltásra van szükség a Balatonnál
         MTI | 2012. május 3. | Keszthely

    - Ismét kotorni kell a balatoni kikötőket, strandokat, de gond van a zagyelhelyezéssel
         MTI | 2012. május 10.

    - A mederkotráshoz állami támogatásra várnak a balatoni önkormányzatok
         MTI | 2012. október 5.

    - A kotrás nem megoldás? Hüledeznek Illés szavain a szakemberek
         sonline.hu | 2012. október 8.

    - Balatoni mese az előreláthatatlanságról
         balaton.blog.hu | 2012. október 29.

    - Szükséges a Keszthelyi-öböl kotrása
         monitormagazin | 2013. június 06.

    - Nemszeretem kikötők a déli parton, tiltakozás a Balatonukért
         sonline.hu | 2013. augusztus 15.

    - Kezdődik a balatonfenyvesi kikötő kotrása: a barnás víz nem gond
         vs.hu | 2015. április 16.

*

Megfeneklenek a balatoni hajók? Kotrás nélkül a magyar tenger
  sonline.hu | 2012. április 30. 17:09 | Fónai Imre

Kotorná az iszapot a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) a tómederből, csakhogy nincs hová elhelyezni. A Balaton Fejlesztési Tanács április huszadikai ülése óta nem történt előrelépés.

Horváth Gyula vezérigazgató pedig már ott jelezte a problémát: sürgősen engedélyeztetni kellene a zagyelhelyezést, majd alkalmassá tenni ezeket a zagytereket, máskülönben kifutnak az időből.

- Cégünk megtette, amit tudott: megjelöltük, melyik az a két-három zagytér, amelyik a legrövidebb időn belül alkalmassá tehető az iszaplerakásra - mondta Horváth Gyula. - Bírjuk a politikai ígéretet, miszerint néhány napon belül döntés születik. Ezt követően tíz-tizenöt nap alatt, esetleg a közmunka-program keretében tehetők alkalmassá e zagyterek, majd utána három-négy hét állna még rendelkezésünkre június közepéig.

A vezérigazgató szerint nem maradhat el a víziutak, strandok, kikötők kotrása ott, ahol a legszükségesebb, már csak azért sem, mert sok a vitorlás verseny a Balatonon és egyébként is, "ha idecsábítjuk a vendégeket, akkor a megfelelő infrastruktúrát is illik biztosítani". Kérdésünkre, hogy mi történik, amennyiben a megkívánt rekordgyorsaság helyett csak a "szokásos, magyaros" tempójú ügyintézés zajlik az ügyben, Horváth Gyula azt válaszolta: - Nem lenne jó kárelhárítás címen nekivágni a kotrásnak, akkor, amikor már egy-egy hajó fennakad...

Balatonfüreden egyébként akad most is egy lerakóhely, csakhogy oda csupán teherautóval lehetne elszállítani az iszapot, ennek a költsége hét-nyolcezer forint köbméterenként, ami a Bahart-vezető szerint "aranyár". Ha a megszokott módon uszályon viszik az iszapot, azt csövön nyomatják ki a zagytérre, a víz visszafolyik, az iszap pedig ott marad. Horváth Gyula hozzátette: az ilyen területeket később rekultiválni lehet, s mivel fűzfa és egyéb növényzet magától nő rajta, idővel akár liget is kialakulhat rajtuk.

  Forrás: www.sonline.hu/somogy/kozelet/megfeneklenek-a-balatoni-hajok-kotras-nelkul-a-magyar-tenger-440175

*

Balatoni Szövetség: szemléletváltásra van szükség a Balatonnál
  MTI | 2012. május 3. | Keszthely

- Alapvető szemléletváltásra van szükség a balatoni üdülőrégió táj- és vízgyűjtő használatban, valamint a tó vízszintszabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője csütörtökön, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén Keszthelyen.

A szakember kutatók álláspontját összegezve kifejtette, a klímaváltozás, a csökkenő mennyiségű csapadék, valamint az a tendencia, hogy a csapadék egyre kisebb hányada jut el a tóig, oda vezethet, hogy mintegy 60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton.

Hangsúlyozta, bizonyos intézkedésekkel - például az időszakonként keletkező többletvizek megtartásával és tárolásával - a tó életét meg lehet hosszabbítani, de ehhez szükség lenne a régió összefogására. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.

A vízszintcsökkenés miatt több év után ismét aktuális a kotrás több balatoni strandon és hajózási útvonalon. Az iszap elhelyezését szolgáló, hiányzó zagyterekkel kapcsolatban Pécseli Péter az ülésen résztvevő településvezetőket arról tájékoztatta, hogy a vízügy rendelkezik három zagytérrel a tó körül, amelyek pár hét alatt alkalmassá tehetők a kikotort anyag elhelyezésére. A kotrás engedélyköteles, és május végétől nyár végéig nem végezhető - figyelmeztetett a kirendeltség-vezető.

A BSZ elnökségi ülésén többen is szóvá tették, hogy nincs igazi gazdája a Balatonnak, továbbá az érintett hatóságok központjai nemcsak fizikai, hanem "szellemi" értelemben is távol helyezkednek el az üdülőrégiótól, döntéseikre rányomja bélyegét a helyismeret hiánya. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT), amely legfőbb felelőse kellene hogy legyen a tó körüli teendőknek, ma már nincs a feladathoz kellő kompetenciája és forrása. A településvezetők panaszkodtak egyebek közt a fejlesztéseket nehezítő jogszabályi és engedélyeztetési rendszerre, valamint a védett nádasok okozta nehézségekre is.

Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere (Fideszes országgyűlési képviselő) szerint jelenleg túlszabályozott és bürokratikus az üdülőrégiót szabályozó rendszer. A politikus egy balatoni "problématérkép" megalkotását javasolta az elnökségi ülés résztvevőinek.

Czeglédy Ákos, Palóznak polgármestere azt sérelmezte, hogy a nád védelme miatt nem valósítható meg, hogy 8 illegális csónak-kikötő helyett egy legális épülhessen a településén.

Ruzsics Ferenc, a BSZ elnöke arról beszélt, hogy a felhagyott zagyterek hasznosíthatóságáról hosszú évek óta tárgyalnak az illetékes hivatalok vezetőivel, azonban most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérésére elölről kell kezdeni településenként a tárgyalásokat.

Balassa Balázs, Szigliget polgármestere jelezte, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megvalósítása kulcskérdés lenne a térségben.

*

Ismét kotorni kell a balatoni kikötőket, strandokat, de gond van a zagyelhelyezéssel
  MTI | 2012. május 10. | Siófok

- Ismét kotorni kell a balatoni kikötőket, strandokat az alacsony vízállás miatt, de gond van a zagyelhelyezéssel.

A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek csütörtökön azt mondta, hogy nyolc év után ismét kotorni kell a hajózási utakat és a kikötőket több helyen.

A tó jelenlegi 80-81 centiméteres vízállása még nem veszélyezteti a menetrend szerinti hajózást, de fel kell készülni a nyári apadásra is. Jelenleg a hajózási társaság a szigligeti, a badacsonyi és a fonyódi kikötők egyes részein végez engedéllyel kotrást, és rendelkezik zagyelhelyezési lehetőséggel is az egyik önkormányzat által biztosított területen - közölte Horváth Gyula. Hozzátette: még tavasszal el kellene végezni a szemesi, a földvári és a siófoki kikötő kotrását is.

A vezérigazgató elmondta: a gondot az okozza, hogy egyelőre nem tudni, hol helyezhetnék el a kiemelt iszapot. Szerinte a korábban közpénzeken és közterületen létesített zagytereken kellene erre ismét lehetőséget biztosítani. Horváth Gyula közölte, hogy a zagyterek biztosítása állami feladat, így a vízügynek kellene erről gondoskodnia.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek azt mondta, hogy a strandok és kikötők kotrása az érintett ingatlantulajdonosok, illetve -használók feladata. Csonki István emlékezetett: az állami zagyterekre korábban térítés ellenében szállíthattak iszapot azok, akik nem vízminőség-védelmi okból végeztek kotrást.

Az új iszapszállítmányok befogadására műszakilag újra alkalmassá lehetne tenni a még be nem telt zagytereket, de mivel ehhez nem kapcsolódik állami feladat, ezért állami forrás sincs rá - mondta.

A hatályos törvény értelmében a Balatonból kiemelt, 60-70 százalékban homokot tartalmazó iszap hulladéknak minősül, ezért a tóba vissza nem helyezhető. Kedvező adottságai miatt többféleképpen hasznosítható, egyebek közt feltöltésekhez, szikes talajok javítására, bányagödrök rekultivációjára, hulladéklerakók letakarására.

Az igazgató beszámolója szerint Kenesén van egy 100 ezer köbméternyi iszap befogadására alkalmas terület, ahol a vasúti közlekedés stabilizációját is fokozná a zagy lerakása, és aminek engedélyezése már csak a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. áldására vár.

Ez az egy terület kiszolgálhatná az összes idei zagyelhelyezési igényt - tette hozzá.

A szakember szerint a kikotort balatoni iszap elhelyezését hosszú távon kellene megoldani néhány tartós zagytér kijelölésével. Ezekről, miután beteltek, elhordanák az iszapot. Jelenleg a betelt zagytereket több helyen visszakövetelik az önkormányzatok turisztikai hasznosításra.

*

A mederkotráshoz állami támogatásra várnak a balatoni önkormányzatok
  MTI | 2012. október 5.

- Állami támogatásra várnak a balatoni önkormányzatok az egyre sürgetőbbé váló mederkotrási munkákhoz és partvédő műveik helyreállításhoz, amely teendőket az alacsony vízszint miatt most szárazföldi gépekkel is el lehet végezni - hangzott el a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnökségi ülésén Tihanyban pénteken.

Az elnökség arra kérte Bóka István fideszes országgyűlési képviselőt, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét, hogy járjon el a munkálatokhoz szükséges állami források megszerzése érdekében.

Gál Lajos (független) Gyenesdiás polgármestere kezdeményezte, hogy az agrárvállalkozókat ösztönözzék a balatoni iszap mezőgazdasági hasznosítására, így segítsenek a kikotort iszap elhelyezésében.

Értékelték az ülésen a szúnyogirtást is, ami a szövetség titkára, Lázár János szerint az idei szezonban kiugróan hatékony volt, köszönhetően a jól időzített biológiai gyérítésnek és a kedvező időjárásnak. A tervezettnél egy kémiai irtással kevesebbre volt szükség, így maradt némi pénz a következő szezon első bevetésére. A jövőre ismét 3 biológiai és 5 kémiai gyérítést terveznek, amelynek 80 millió forintos költségét továbbra is felerészt az önkormányzatok, felerészt az állam állja.

Szóba került az is, hogy a kempingekben és vendéglátásban egyre nagyobb problémát okoz az úgynevezett árvaszúnyogok tömege, amelynek visszaszorítására egyelőre csak javaslatok fogalmazódtak meg. Az egyik ilyen szerint a vízfelületen fénycsapdákat kellene felállítani, és azzal elcsalogatni az egyébként hasznos, haléteknek minősülő, és az iszap tisztításában is résztvevő rovarokat a turisztikailag frekventált helyekről.

Lombár Gábor (független) Balatonfenyves polgármestere arról számolt be, hogy hiába született miniszteri rendelet a csónakok és kishajók szabályos kikötéséről, elhelyezéséről, ha annak betartatása nem kivitelezhető elegendő kikötő hiányában. Ezért az önkormányzat a helyi vitorlásegyesülettel kezdeményezte a vízirendészetnél és az illetékes tárcánál a jogszabály "ésszerűsítését".

Beszélt arról is, hogy a várhatóan tartóssá váló alacsony vízszint miatt a következő szezonra fel kell készülni a zöldalga gépesített eltávolítására, az anyagi terhek vállalásába a turizmusból élő helyi vállalkozásokat is be kell vonni. Hozzátette, a több polgármester által is szorgalmazott balatoni vízszintemelése ellen sincs kifogása, ha a legalacsonyabban fekvő három település - köztük Balatonfenyves - víz alá kerülő településrészeinek problémáira találnak megoldást.

Witzman Mihály, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke (Fidesz-KDNP) szerint meg kell vizsgálni a Balaton vízgyűjtőjén lévő M7-es autópálya átereszeit, mert rendbetételeikkel valószínűleg sokkal több vizet tudnának átereszteni a tó felé.

*

A kotrás nem megoldás? Hüledeznek Illés szavain a szakemberek
  sonline.hu | 2012. október 8. 08:24 | Fónai Imre

"Épeszűek vagyunk? A kotrás a megoldás? A kotrás semmire sem megoldás!" - mondta a Balatonnal kapcsolatban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár az ATV-nek nyilatkozva.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arról is beszélt: a nyáron járt a Balaton-parton és észlelte, hogy milyen kicsi a víz. - A szaharai meleg légtömegek benyomulnak az Atlanti-óceánig és meggátolják a nyugati áramlást, az esőfelhők így nem tudnak Közép-Európáig jutni - taglalta az államtitkár.

- A Visztula is majdnem kiszáradt. Nincs víz a Balaton vízgyűjtőjén sem. A van víznek a nincs víz az ellentéte, most ezt az időszakot éljük. De a meleg légtömeg nem mindig zárja le a nyugati áramlást, s ha a felhők mégis eljutnak a vidékünkig, akkor hirtelen nagy mennyiségű esők fordulhatnak elő. Ezért aztán azt kell megoldanunk, hogy tárolni tudjuk az esővizet. Árvízi- és záportározókat alakítunk ki e célból.

A Balaton mederkotrása azonban nem megoldás Illés Zoltán szerint. - Először is hol van hely a kikotort iszapnak, több tízezer köbméternyinek? - tette fel a kérdést. - Melyik az a Balaton-parti önkormányzat, amelyiknek akad ilyen területe, amelyik hozzájárul a zagyelhelyezéshez? Messzebbre szállítani pedig igen költséges megoldás volna. Egyébként is, ha egy helyről kikotorják az iszapot, akkor a víz oda, a mélyebb területre folyik, azaz tovább csökken a vízzel borított mederterület. Épeszűek vagyunk? A mederkotrás semmire nem megoldás!

Ehhez képest a vitorlások a nyár eleje óta "S.O.S.-jelzéseket" adtak le, főleg a nyugati-medencében, mert az alacsony vízállás és a felgyülemlett iszap miatt egyes, mélyebb merülésű hajók nem tudtak már ki-beállni a kikötőkbe. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója jó előre, még a szezont megelőzően arra figyelmeztetett: kotornának ők, csak nincsenek kijelölt zagyterületek. Nagy sokára érkezett meg a vízügy válasza: ez nem állami feladat.

A hajózási társaság idő közben az iszap elhelyezésére alkalmas területeket talált, s folyamatosan végzi a mederkotrást. - Kotorni kell, mert a kikötők üzemeltetőinek az a feladata, hogy megfelelően karbantartsák a létesítményeket - így Horváth Gyula. - A zagyterek biztosítása pedig véleményem szerint állami feladat volna. Hatszáz négyzetkilométert átkotorni persze nem lehet, ott kell ezt megtenni, ahol sürgető. Ilyen lesz most a Balatoni Hajózási Zrt. siófoki sólyatere, ahol az alacsony vízszint miatt már a kis merülésű vízibuszokat sem tudjuk a partra húzni a szokásos és a hatóságok által is előírt szezont követő átvizsgálás céljából. Hamarosan tehát ott végezzük el az iszapkotrást. A szigligeti kikötővel végeztünk, jelenleg a badacsonyi van soron, mely nagyon eliszapolódott. A kikötők daruzóhelyeire is figyelünk, mert a mély merülésű vitorlások azokat sem tudják majd a szezon végeztével megközelíteni kotrás híján. Kotrási igény tehát bőven akad és szerencsére területeket is találtunk hozzá. Most például Fűzfő és Balatonkenese között a kőszórás és a sínek közötti MÁV-ingatlant töltjük, ahová tizenötezer köbméter iszap fér. A vezérigazgató arról is beszélt: a közeljövőben kerül a parlament szakbizottsága elé a balatoni vitorláskikötők témaköre, s ennek részeként kerülhet szóba a kikotort iszap újrahasznosítása ipari, mezőgazdasági célokra.

Az, hogy a víz a kikotort iszap helyére folyik, emiatt tovább csökken a vízszint, olyan gyermeteg, hogy erre komoly szakember jóérzésből nem mond semmit - reagált egy hozzáértő Illés államtitkár szavaira. Megkérdeztük a hangját már a Duna-körben is hallató környezetvédőt, a tél kivételével Balatonföldváron élő Hajósy Adrienne-t is, aki utánanézett és arra jutott: nincs rá adat, hogy ki, mikor, hol és mennyit kotort. Egy árva 2003-as, már hatályon kívüli kormányhatározat írja a középtávú tervek között, hogy a Keszthelyi-öbölben lepelkotrást és a Szigligeti-öbölben kotrást kell végezni, valamint ki kell alakítani a zagykazettákat. Hogy milyen pénzből, arról nem szól. - A kotrás ügyét balladai homály takarja, ám az elmúlt hónapokban tartott Balaton-konferenciákon rendre előjött a legfontosabb teendők között a mederkotrás, és ami fontos, szakemberek részéről - mondta Hajósy Adrienne.

- Ami tény: a Balaton vízminősége 1995 óta jó, köszönhetően a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött intézkedés-sorozatnak, amely az eutrofizáció (elnövényesedés) csökkentését célozza. A legfontosabb beavatkozások: a Kis-Balaton tározó kialakítása, szennyvíz-tisztítás és kivezetés a vízgyűjtőről, a térség műtrágya-felhasználásának csökkentése, no meg a kotrás. Erre a foszforterhelés csökkentése miatt is szükség van. Ezzel ellentétes szakvéleményről ez idáig nem hallottam.

  Forrás: www.sonline.hu/somogy/kozelet/a-kotras-nem-megoldas-huledeznek-illes-szavain-a-szakemberek-465143

*

Balatoni mese az előreláthatatlanságról
  balaton.blog.hu | 2012. október 29.

Nemrégiben akadtunk el vitorlással, s ha nem lett volna rajta motor - amivel csak kimozgattuk valahogy a hajótest legmélyebben fekvő pontját az iszapból - talán még most is a kikötő bejáratát torlaszolnánk. Azért az tényleg nem vicces, hogy az ember fizet a balatoni kikötésért, de nem mindenütt tud "zökkenőmentesen" ki és bejutni oda. A nyílt vízen is homokpadra futhat mostanság az óvatlan hajós, mert egyre csökken a Balaton vízszintje. Ezt valahogy még - a természet rendjeként - el lehet fogadni, de hogy a balatoni iszap kotrása és tárolása, netán elszállítása évtizedes megoldatlan kérdés, az mégiscsak égbe kiáltó hanyagságra, nemtörődömségre vall. Ebből is látszik, hogy a magyar tengernek nincs gazdája. Nincs, aki felelősségre vonható lenne a kialakult állapotokért, megy az egymásra- és a visszamutogatás, ahogyan ez Magyarországon szokássá vált.

Ne mondja nekünk senki, hogy nem volt előre látható, hogy előbb-utóbb feltöltődik a Balaton, és kijelölt zagytározók hiányában nem lesz megoldható a kotrás. Mert kotró az még csak volna, de most, hogy nincs hová hordani az iszapot, felvetődött az iszap mezőgazdasági hasznosítása is: elszállítsuk innen most, amikor kotrásra sincs pénz? Az is szóba került, hogy vágják ki a korábbi rekultiválódott zagytározókon felnőtt erdőket, kezdjük újra ott, ahol abbahagytuk. (Kíváncsi vagyok, az e területekre beruházási, hasznosítási céllal spekulálók mit szólnak ehhez, kinek meddig ér el a keze?)

Itt az ideje megnevezni, ki a felelős a kialakult helyzetért (az, hogy az előző kormány, nekem édeskevés, hiszen a személyek még mindig ott ülhetnek), illetve azt ki oldja meg, hogyan és mikor?

Nem lehetett sejteni, hogy legalább ennyire leapad a Balaton vize, de hogy öröm is legyen az ürömben, neki lehetne állni a szintén évtizedek óta halogatott partvédelmi munkáknak, az "aknamentesítésnek", a stégek és az illegális kikötőpóznák télen veszélyessé váló maradványainak semlegesítéséhez, az önhatalmú feltöltések, építési törmelék-bejárók elbontásának. Mert míg az előbbiekre itt-ott hallottam terveket, az utóbbiakra szándékot sehol nem láttam, pedig egyszerű közmunka keretein belül elvégezhető lenne!

Könnyű a nádasokban megbúvó csónakkikötőknek hadat üzenni, froclizni a kisembereket, amíg nincs koncepció, előrelátás és következetesség. Így viszont elmondhatjuk, hogy elhalasztottunk ismét egy ritkán adódó lehetőségét, hogy hátrányainkat előnyünkre fordítsuk. Vagy netán rövidesen nekiállunk? Már szorgos kezek és agyak dolgoznak az akcióterveken? Majd ha fagy?

  Forrás: balaton.blog.hu/2012/10/29/balatoni_mese_az_elorelathatatlansagrol

*

Szükséges a Keszthelyi-öböl kotrása
  monitormagazin | 2013. június 06.

A Balatoni Szövetség (BSZ) javaslatot fogalmaz meg a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy a Balatont a jövőben egyetlen vízügyi kirendeltség kezelje egységes vízgyűjtőként. A tó és csapadékvízgyűjtő-területe jelenleg három vízügyi igazgatósághoz tartozik. Erről a regionális szervezet csütörtöki elnökségi ülésén Gyenesdiáson határoztak.

A tó északi vízgyűjtő területének 90 százaléka a székesfehérvári Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területére esik, a nyugati pereme a szombathelyi Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, míg a déli vízgyűjtő nagy része a pécsi Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területe.

Lázár János, a szövetség titkára közölte: javaslatot tesznek a VM-nek a nemzeti parkok rendszeréhez hasonló, egységes kezelés bevezetésére. Szeretnék elérni azt is, hogy a halastavakat is ugyanaz a vízügyi kirendeltség kezelje.

Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere a tó szabályozási szintjének 120-125 centiméter közé emelése mellett a Keszthelyi-öböl kotrásának szükségességére hívta fel a figyelmet.

Ruzsics Ferenc, a BSZ elnöke közölte, hogy a keszthelyi Helikon Strandon tíz éve végeztek legutóbb mederkotrást.

Huszár Zoltán, a szervezet kistelepülések érdekeit képviselő alelnöke, Örvényes független polgármestere beszámolt a több mint 30 település megkérdezésével elvégzett felmérésének eredményéről. Közölte: a 700 lakosúnál kisebb falvaknak nincs pénzügyi fedezetük elhanyagolt strandjuk rendbetételére, ezért a BSZ segítségével közösen pályázhatnának célzott támogatásra és a strandok kotrására.

Az elnökség egyhangúlag elfogadta Bóka István balatonfüredi polgármester javaslatát, hogy a tagdíjat régóta nem fizető három balatoni megye - Somogy, Zala, Veszprém - éves hozzájárulásának a mértékét a korábbi 800 ezer forint helyett 30 ezer forintban állapítsák meg, de ne zárják ki őket a tagságukból. Indoklása szerint a szervezetnek nem érdeke, hogy a megyék ne legyenek tagjai, mivel a 2014-2020-as uniós költségvetési periódusban mintegy 30 milliárd forintnyi fejlesztési forrással rendelkezhetnek. A BSZ tagdíj nem fizetése miatt Marcalit kizárta soraiból. A szúnyoggyérítésről szóló beszámolóban elhangzott: a Balatonnál eddig elvégzett kémiai és biológiai irtások hatásfoka jó volt, bőven 80 százalék felett alakult minden érintett településen. Idén erre összesen 100 millió forintot fordítanak, az összeg felét a Magyar Turizmus Zrt. biztosítja a turisztikai célelőirányzatból. Ez az utóbbi tizenöt év legnagyobb összegének számít - emelte ki Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója.

Az ülésen a kiemelkedő munkáért járó Balaton-díjat Mártonné Máthé Kinga és Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács közbiztonsági tanácsosa kapta.

  Forrás: www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/szukseges-a-keszthelyi-obol-kotrasa

*

Nemszeretem kikötők a déli parton, tiltakozás a Balatonukért
  sonline.hu | 2013. augusztus 15. 07:34 | Fónai Imre

A siófoki Aranyparton azt nem akarják, hogy a "Mici néni sarkában" épüljön vitorláskikötő, a földváriak azt, hogy a nyugati strandon, Zamárdiban pedig a jelenlegi kishajókikötő megalétesítménnyé duzzasztása miatt tiltakoznak.

Balatonföldváron évtizedes huzavona végére tett pontot a napokban a város önkormányzata a nyugatistrandi vitorláskikötő-építést és egyéb fejlesztéseket tervező beruházóval megkötött egyezséggel. A kaposvári székhelyű Sevax Zrt. 2003-ban kereste meg Földvárt a kikötőépítés ötletével. Az akkori városvezetés egy vadonatúj strand felépítését kérte ellenszolgáltatásként. Az engedélyeztetési eljárás azóta húzódott, közben üdülőtulajdonosok és helyi lakosok egy csoportja tiltakozott a kikötő ellen, még helyi népszavazás ötlete is felmerült, amit végül a képviselő-testület (már a jelenlegi) nem szavazott meg. A friss egyezség értelmében az önkormányzat az eddig elkészült teljes tervdokumentációt, a meglévő engedélyeket és a Sevax Zrt. valamennyi megszerzett jogát megkapja. A visszalépésért cserébe a város nettó kilenc és fél millió forintot utal át a befektető számlájára. Az ellentételezés részeként hat hajóhely tulajdonjogát is megkapja a kaposvári cég; ez abban az estben lesz érvényesíthető, ha a következő húsz évben mégis vitorláskikötő létesülne. Az önkormányzat már a jövő nyárra korszerűsítené a nyugati strandot, a vitorláskikötő létesítését pedig újragondolja.

Zamárdiban is éppen felülvizsgálják az ugyancsak hosszú évek óta tervezett vitorláskikötő kérdését. Csákovics Gyula polgármester azt mondja: saját, korábbi álláspontjának felülvizsgálata is beletartozik ebbe. - Az összes dokumentumot át kívánja tekinteni a képviselő-testület; az ellenzők által megakikötőnek titulált létesítmény abban a nagyságrendben (350 férőhely, 450 méterre a vízbe nyúló mólószárak) már szinte bizonyos, hogy soha nem valósul meg, ugyanakkor minőségi turizmust szolgáló fejlesztésre szükség van, továbbra is ez a véleményem - így a zamárdi városvezető. - A mostani kishajókikötő szűk, negyvenen állnak sorban, akik nem tudják kikötni a hajójukat, mások más településen tárolják. Egy kisebb kikötő építésében és üzemeltetésében akár még az önkormányzat is érdekelt lehet, át kell ezt gondolni. Le kell tenni arról az álmunkról, hogy közforgalmú hajókikötő is legyen Zamárdiban, a kisebb léptékű fejlesztés azonban nem kerülhető el és az talán már az egész város érdekeit szolgálhatja, az eddigi ellenzőkét is. Megvizsgáljuk azt is: a várossal szerződött befektetőjelölt mely vállalását teljesítette az évek során és melyet nem, szükség van-e esetleg jogi lépésekre? Ha a környékbelieken, zömmel üdülőtulajdonosokon múlik, akkor az Aranyparton, a régi siófokiak által "Mici néni sarkaként" emlegetett területen (ma Divinus lakópark, egyebek között Dzsudzsák Balázs válogatott futballistának is ott van apartmanja) sem épül jachtkikötő. Egész kis csapat jött össze tiltakozni a strandon, s egyöntetűen állították: nem csak a ma még páratlan panorámát féltik, hanem a strandjukat is, ahol egy vitorláskikötő megépülte után aligha volna nyugalmuk. - Féltjük a Balatont is, hagyják már békén, pár évtizede még a vízig értek a telkeink, mindenbe azért nem megyünk bele - így Kossa Sándor. - Azt akarjuk, hogy az unokáink is élvezhessék. Egy idősebb úr volt a legjobban tájékozott kikötőügyben, azt mondta: - Száz méter hosszú bejáró vezetne a vitorláskikötőig, 189 hajóra tervezték, négy oldalról beton alappal körbevéve. Úgy tudom, egyelőre jól áll az ügyünk; a környezetvédelmi felügyelőség nem adott rá engedélyt.

Pintérrel és Illéssel is leveleznek az aranyparti panaszosok Két éve ilyenkor az újonnan épült lakópark kerítést húzott föl, lekerítve a strand egy részét - akkor emiatt tiltakoztak az Aranypart-végi ingatlantulajdonosok, "részeredménnyel". A siófoki önkormányzat cége, a Balaton-parti Kft. és a lakópark között a partbérletre létrejött szerződést ugyan fel kellett bontani (Kossa Sándor állítja: annak nyomán, hogy Pintér Sándor miniszternek és Illés Zoltán államtitkárnak is levelet írtak), a kerítés azonban maradt, de megnyitották, átjárhatóvá tették. A panaszosok szerint nyilván nem véletlenül hagyták meg a kerítést, céljuk lehet vele hosszabb távon, a két éve lekerített strandterületet talán éppen arra szánják, hogy ott épülnének a kikötő kiszolgáló létesítményei, így a hajótárolók, ahogyan egyikük mondta, "a Rózsadombra mégsem vihetik a vitorlásokat". Az idei nyáron "barátkozó lépésnek" tekintették a strandra járók, hogy a lakóparkosok szemeteseket, padokat helyeztek ki, két hete azonban váratlanul beszedték ezeket. Így most egyetlen szeméttároló sincs ezen a strandrészen, a város részéről azonban nem reagál senki a reklamálásaikra. De mással sincsenek kibékülve: a Balatontourist-kempingtől a "Mici néni sarkáig" nincs közvilágítás, rossz az út, sok a szemét - sorolják, pedig - teszik hozzá - ők is ugyanannyi adót fizetnek, mint beljebb...

  Forrás: www.sonline.hu/somogy/kozelet/nemszeretem-kikotok-a-deli-parton-tiltakozas-a-balatonukert-511329

*

Kezdődik a balatonfenyvesi kikötő kotrása: a barnás víz nem gond
  vs.hu | 2015. április 16. 23:05 | Szabó Yvette -

A belügyminiszter szerint még ebben a hónapban elindulnak a munkálatok, hiába a helyiek és a zöldek tiltakozása. Az LMP kérdésére adott válaszában Pintér Sándor azt sem találta aggályosnak, hogy az érintett területen a Rigó-árokból barnás színű víz folyik a Balatonba.

Az LMP képviselője, Sallai R. Benedek azt tudakolta, hogy kellően átgondolt-e a balatonfenyvesi kikötőberuházás. Az írásbeli kérdésre adott válaszában a belügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a település saját szabályozási terve is kikötőként határozza meg az érintett partszakaszt, és a környezetvédelmi hatóság tavaly novemberben meg is adta erre az engedélyt.

A kikötőt már évek óta tervezi a befektetői csoport, amely egy szállodát is megálmodott a partra, és mindehhez 400 millió forint uniós támogatást is elnyert. Az Előny Kft. két tulajdonosa, Deák Gábor és Kecskés Egon alapvetően egészségügyi vállalkozásokban vesz részt. Maga az Előny Kft. is az ÁNTSZ egy laboratóriumából alakult át az idők során. Deák Gábor 2007 és 2009 között vezető tisztségviselő volt a Hospinvest Zrt.-ben is, amely több más intézmény mellett abban az időszakban vette át az egri Markóth Ferenc Kórház üzemeltetését. Időközben azonban a Hospinvest eladósodott, 2010 elején már több mint 3 milliárd forintra rúgott a tartozása, így felszámolási eljárás alá került.

A mostani, balatonfenyvesi beruházás körülbelül 2 milliárd forintba kerül, ebben benne van egy 300-350 férőhelyes kikötő, egy 20 szobás szálloda és egy 1000 négyzetméteres fedett játszótér is - ahogy erről a We Love Balaton is beszámolt.

A balatonfenyvesiek egy csoportja folyamatosan tiltakozik az építkezés ellen, mert szerintük a strandot teljesen tönkreteszik a kotrással, a szörf és kite-paradicsomként ismert hely mostantól elláposodó pocsolya lesz, aminek a következménye a vendéglátó egységek tönkremenetele és az ingatlanok elértéktelenedése.

A miniszter azonban ezt másképp látja. Mint írta, a vizsgálatok szerint "jelentős káros feliszapolódás nem várható a kikötő környezetében". Megjegyezte, hogy mivel az iszaposodás megakadályozása, illetve a felhalmozódott iszap rendszeres eltávolítása a kikötő használatát segíti elő, ezért a kotrás a létesítményt használók és a kikötő üzemeltetőjének alapvető érdeke.

A kikötő medencéjének kotrási munkái ebben a hónapban kezdődhetnek meg. Az iszapot a fenyvesi berek területén, a hulladéklerakón helyezik el. A miniszter szerint a Rigó-árokból befolyó barna színezetű, úgynevezett berekvíz kémiai összetétele nem jelent veszélyt a tó vízminőségére. "Nincs káros hatással a strand vizére, és a különböző célú felhasználásokat - így a csónakkikötő forgalmát - sem korlátozza" - közölte Pintér Sándor.

  Forrás: vs.hu/kozelet/osszes/kezdodik-a-balatonfenyvesi-kikoto-kotrasa-a-barnas-viz-nem-gond-0416